Emmanuel Macron francia elnök jelezte, hogy nyitott az Európai Unión belüli határokon átnyúló banki fúziók és felvásárlások erősítésére. Attól sem zárkózik el, hogy egy nagy francia bankot egy uniós rivális felvásároljon. Macron elképzelése szerint a mélyebb pénzügyi integráció és a gazdasági növekedés ösztönzése révén az EU egységesebb és erősebb gazdasági erővé válhat, amely képes felvenni a versenyt Kínával és az Egyesült Államokkal. A francia elnök ezzel leporolta a tőkepiaci unió tervét, amely egyelőre nagyon megosztja a tagállamokat.
A Pfizer és az AstraZeneca új, összesen közel 1 milliárd dollár értékű franciaországi beruházást jelentettek be – írja a Reuters.
Véget ért a nagyszabású, öt napos kínai látogatás Európában, amely nagyrészt igazolta az előzetes várakozásokat. Hszi Csin-ping, kínai elnök kettős szájízzel térhet vissza Pekingbe, mivel ameddig a franciáknál erősen megkérdőjelezhető eredményeket ért el (legalábbis a nyilvánosság elé tárt információk alapján), addig az út további állomásainál hangzatos bejelentéseket tettek a felek. Kérdéses azonban, hogy mihez kezd a keleti nagyhatalom a mostani eredményekkel. Ennek jártunk utána elemzésünkben.
Miközben idén a választók szerte a világban az urnákhoz járulnak, sokan elvesztették bizalmukat a politikusokban, sőt magában a demokráciában is. A kormányok számára a közvélemény kiábrándultságának kezelése sürgős kérdéssé vált. Miként állíthatják helyre a képviseleti intézményekbe vetett bizalmat, és hogyan erősíthetik meg ezáltal a választások által biztosított politikai legitimitást?
Május 5-én megkezdte többnapos európai látogatását Hszi Csin-ping kínai elnök. Az előre bejelentett információk szerint a keleti nagyhatalom vezetője három országban fog tárgyalásokat folytatni. A diplomáciai körút első állomása Franciaország, ahol már tényleges nyilatkozatokat is eredményeztek a megbeszélések. Május 7-én Szerbiában tárgyal a keleti nagyhatalom delegációja, végül Május 8. és 10. között Magyarországon zárul az utazás.
Utasította az orosz fegyveres erők vezérkarát Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy készüljön fel egy olyan hadgyakorlatra, amelyen nem hadászati nukleáris fegyverek használatát fogják gyakorolni - közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.
Emmanuel Macron francia elnök a Gázai övezeti tűzszüneti tárgyalások folytatására sürgette Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőt vasárnap folytatott telefonbeszélgetésük során - ismertette az Élysée-palota.
A geopolitikai, gazdasági és klímaváltozási bizonytalanság új korszakában Európa előtt álló összes probléma hátterében a vezetés válsága áll. A Sorbonne-on nemrégiben elmondott beszéde alapján Emmanuel Macron francia elnök lehet az a politikus, aki ezt a problémát megoldja, de csak akkor, ha felhagy a megszokott politikai startégiájával.
Hszi Csin-ping, Kína elnöke Franciaországba érkezett vasárnap, ezzel megkezdte a három országot érintő európai körútját. Az út célja az Egyesült Államokkal fennálló kapcsolatok javítása is lesz az EU-n keresztül, valamint a kereskedelmi ügyek és az ukrajnai kérdések megvitatása is napirendre kerülnek - írta a South China Morning Post.
Nagyon veszélyes tendenciának nevezte pénteken a Kreml szóvivője, hogy európai politikusok folyamatosan az ukrajnai konfliktusba való közvetlen beavatkozás lehetőségéről nyilatkoznak.
David Cameron brit külügyminiszter pénteki nyilatkozatában kizárta annak lehetőségét, hogy a NATO katonákat küldjön az ukrajnai hadszíntérre.
Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön Párizsban egy titkos vacsorán tárgyalt az EU Kína-politikájáról. A találkozóra néhány nappal Hszi Csin-ping kínai elnök európai látogatása előtt kerül sor, és a két vezető megvitatta a Pekinghez kapcsolódó stratégiai, valamint az EU védelmi és finanszírozási kérdéseit. Mellette viszont kibontakozik egy újabb konfliktus Ursula von der Leyen bizottsági elnök jövőjéről is.
Miután a múlt heti Kormányinfón már Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter megerősítette, hogy május 8-10. között Magyarországra látogat Hszi Csin-ping kínai államfő, hétfőn a kínai külügyminisztérium felfedte az európai ötnapos körút néhány fontos részletét.
Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, hogy nyitott a nukleáris fegyverekről szóló tárgyalásokra a hiteles európai védelem megteremtésének részeként, írja a Bloomberg.
A francia külügyminiszter libanoni látogatásán javaslatokat terjeszt elő az Izrael és a Hezbollah közötti konfliktus eszkalációjának megelőzésére, miközben Párizs egy mindkét fél által elfogadható béketerv kidolgozására törekszik.
Mégis mi a csuda ütött Emmanuel Macronba? A francia államfő Ukrajnába csapatok küldését belengető mondatai után a fél világ, és egész Franciaország, ezt találgatta. Bármi is volt mögötte, Putyin elnök rögvest jelezte: Moszkva – a maga atomhatalom mivoltában – áll elébe. Mire Macron válasza sem késett: Párizs cseppet sem fél, neki is méretes atomarzenál áll a rendelkezésére. Diplomáciai körökben rég volt példa ennél kevésbé épületes, és főleg ennél veszélyesebb eszmecserére. Ami kérdések tömegét veti fel: mi motiválja Macront, ki miként reagál a nyugati szövetségben, mit szól az egészhez az Egyesült Államok? És leginkább: vajon immár tényleg közvetlen hadviselő féllé válhat-e a NATO?
Elindul a Keleti Pajzs.
Arról is beszéltek, mit tehetünk ellene.
Nézzük, mi a helyzet a leggyorsabban változó szakaszon.
Szerintük lehetséges, de még elkerülhető ez a forgatókönyv.
Emiatt nem csak Moszkvában fáj az emberek feje.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.